Az Európai Parlament zöld képviselőcsoportja egy új jogszabálytervezetet terjeszt be, amelynek célja, hogy szabályozza a közösség fegyverexportját. Ennek keretein belül például megtiltanák a fegyverek kivitelét olyan országokba, amelyek súlyosan megsértik az emberi jogokat vagy fenyegetik a regionális békét – írja a Politico.
Az Európai Uniónak gátat kell szabnia az agresszív orosz politikai törekvéseknek, és közös uniós stratégia kialakításával elő kell készítenie a jövőbeli demokratikus Oroszországgal folytatni kívánt együttműködést; Kínával a globális problémák közös kezelése mellett az uniónak rá kell mutatnia az emberi jogi jogsértésekre is - szögezték le az Európai Parlament képviselői állásfoglalásukban csütörtökön.
Európai parlamenti képviselőknek válaszolva ma azt mondta ki az Európai Bizottság elnöke, hogy pár héten belül elindítják a renitensnek tartott tagállamokkal szemben a jogállamisági eljárások első lépéseit, azaz hamarabb, mint arra valószínűleg a magyar és a lengyel kormány számíthatott. Emellett azt is jelezte Ursula von der Leyen, hogy addig nem fogadják el az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy például a magyar helyreállítási tervet egyelőre nem fogadja el a Bizottság, noha délelőtt még azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy legalább 50% az esélye a tervünk brüsszeli elfogadásának.
Számos új bejelentést, jogalkotási ígéretet tartalmazott az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelő beszéde az Európai Parlament plenáris ülése előtt, így a következő hetekben és hónapokban sokat hallunk majd például az újabb uniós vakcinafelajánlásról, az Afganisztánnak szóló átfogó támogató csomagról, az új uniós chip stratégiáról és a kínai nyomulást ellensúlyozni hivatott infrastruktúra összekötési programról. Hallani fogunk majd a kényszermunkával előállított termékek uniós forgalmazási betiltásáról, az uniós egészségügyi és védelmi unió megteremtésének komoly lépéseiről, a költségvetési politika kereteit rögzítő gazdasági kormányzási szabályok felülvizsgálatáról, a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó lépésekről, továbbá a média függetlenségének védelméről is. Az alábbiakban a beszéd fontosabb bejelentéseit foglaljuk össze, a jogállamiság és az EU-s pénzek védelmének témáját pedig egy külön cikkünkben írtuk meg.
Minden rendelkezésünkre álló eszközzel meg fogjuk védeni az uniós költségvetést a jogállamiságot sértő lépések esetén, mert az EU jövőjéről van szó és ebben az erős elhatározásunkban soha nem fogunk meginogni – jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülése előtti évértékelő beszédében Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke ezzel az EP-képviselők többségének bizonyára tetsző módon erős üzenetet küldött például Magyarország és Lengyelország felé is, hogy az uniós kifizetéseket az uniós alapértékek és a jogállamisági elvek betartása esetén fizeti csak ki a testület. Ursula von der Leyen utalt rá, hogy Lengyelország kapcsán a független bíróságokért továbbra is küzd a Bizottság elsősorban tárgyalások útján, de ha ez nem vezet eredményre, akkor a múlt heti példa alapján pénzbírság útján is. A Bizottság elnöke az egyórás beszédében új vakcinafelajánlást is bejelentett a külső harmadik országoknak, illetve több konkrét új cselekvési tervet, stratégiát is felvázolt. Így például jelezte, hogy év végéig egy új védelmi-biztonsági együttműködésre is javaslatot tesz a NATO-val egyeztetve. A számos új javaslatot, lépést ebben a külön cikkünkben írtuk meg.
A magyarok 77%-a úgy gondolja, hogy ne adjanak uniós forrásokat azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tartják be a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, és ez az arány csak minimálisan marad el a 81%-os uniós átlagtól – derül ki abból az Eurobarométer felmérésből, amelyet egy fontos jövő szerdai, szeptember 15-i beszéd elé időzítve rendelt meg és tett közzé az Európai Parlament.
Az Európai Parlament felőli „fenyegetés” miatt augusztus végéig el kellene indítania az Európai Bizottságnak a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, de ezt nem fogja megtenni a Bizottság, mert még kivár, hogy biztos legyen a dolgában – írja az Euronews. Mindez viszont jogi vitába torkollhat a két uniós intézmény között.
Ugyanaznap, amikor a magyar pedofiltörvényt vitatták, az Európai Parlament egy európai szintű jogszabályt is útjára bocsájtott a gyermekek internetes zaklatása ellen. Ennek adatvédelmi vonatkozásait is vitatják, ráadásul most egy német bíróság is keresztbetett egy – rasszista – megnyilvánulás törlésének. Ez rámutat egy ellentmondásra: miközben a szociális hálók és más nagy portálok és internetes platformok túlhatalmát próbáljuk korlátozni, egyben felelőssé is tesszük őket, hogy – akár felhasználóik ellenében is – rendet tartsanak a házuk táján. Az alábbiakban Szabó S. László írását közöljük.
Az Európai Parlament nyomásgyakorlása miatt az Európai Bizottság egyelőre késlelteti a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) jóváhagyását a gyermekvédelmi törvény körüli viták miatt – állapította meg a kormány egy friss határozatban, és ebben azokat a feltételeket is tisztázta, amelyek mentén hajlandó a továbbiakban az egyeztetésekre a Bizottsággal. Egyúttal azt is rögzítette, hogy a magyar gazdaság érdekei miatt a HET elindítása nem késlekedhet, ezért a Nemzeti Helyreállítási Alap névre hallgató előirányzatot is létrehozza az idei büdzsében, és ennek terhére kezd el megvalósítani a kormány a HET-ben Brüsszel felé jelzett reformokat és intézkedéseket: közülük 42-t pályázati rendszerben, további 16 intézkedést pedig pályázati rendszeren kívül.
Az utóbbi időszakban már kétszer is törölték Ursula von der Leyen Budapestre beütemezett útját, hogy egy közös sajtótájékoztatón jelentsék be Orbán Viktor kormányfővel a magyar helyreállítási program brüsszeli jóváhagyását – tudta meg a Politico bizottsági illetékesektől.
A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.
Kemény állásfoglalást tervez elfogadni csütörtökön az Európai Parlament Magyarország kapcsán, ugyanis a homofóbnak tartott minapi magyar törvénymódosítás apropóján arra szólítaná fel jogilag nem kötelező módon az Európai Bizottságot, hogy addig ne fogadja el a helyreállítási programunkat és a 2021-2027-es Operatív Programokat, ameddig a magyar törvények megsértik az emberi jogokat – írja a Népszava a megszerzett állásfoglalás-tervezet alapján. A javaslatban az a ritka lépés is benne van, miszerint a tagállamokat arra biztatják: pereljék be Magyarországot az Európai Bíróságon, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsban haladjanak tovább a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban úgy, hogy ajánlásokat fogalmaznak meg Magyarország felé.
A termékek összetétele nem változik, a jelölés célja a fogyasztók figyelmének felhívása arra, hogy a dohánytermékek szűrője is műanyagot tartalmaz, ezért használat után nem szabad eldobni, hanem a környezet védelme érdekében a megfelelő hulladéktárolókban kell elhelyezni azokat.
Mivel perrel fenyegette meg az Európai Parlament az Európai Bizottságot amiatt, hogy nem tett semmi konkrétat január óta a jogállamisági rendelet érvényesítésére Magyarországgal, Lengyelországgal és más tagállamokkal szemben, hirtelen előállt egy 28 oldalas vázlattal a Bizottság, hogy konzultáljon a tartalmáról, de ez a taktika inkább csak az időnyerést szolgálja – rajzolódik ki a Politico által szemlézett anyag alapján.
Az Európai Bíróság befogadta az Európai Parlament, mint alperes azon kérését, hogy gyorsított eljárásban hozzon döntést abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány felperesként kezdeményezett, hogy megtámadja az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendeletet. A döntésről az Európai Bíróság pénteken délután adott ki közleményt, amely szerint az ügyben a tárgyalást 2021. október 11-12-re tűzte ki a testület elnöke.
Az Európai Parlament képviselői csütörtökön nagy többségben állásfoglalást fogadtak el, amelyben szigorú lépéseket várnak el az EU-tól és a cseh hatóságoktól Andrej Babis cseh miniszterelnök véleményük szerint beigazolódott politikai és vállalkozói tevékenysége közötti összeférhetetlenség miatt.
Az Európai Parlament a koronavírus elleni beoltás felgyorsítása, illetve a nagyarányú globális oltottság eléréséhez a vonatkozó szabadalmak feloldását javasolta - közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az Európai Parlament késznek mutatkozik, hogy eljárást indítson az Európai Bizottsággal szemben, illetve kiadnának egy határozatot, amiért szerintük az képtelen érvényesíteni a jogállami kritériumokat az uniós források elosztásánál – írja a Reuters. Az ügy előzményéről éppen ma reggel írtunk, miszerint az eljárás kivédése érdekében éppen a jövő héten akarja megosztani a Bizottság a Parlamenttel a jogállamisági mechanizmus alkalmazási irányainak mostanra elkészült első változatát és ez alapján ősszel küldenék az első levelet Magyarországnak. Nagy kérdés, hogy ezzel le lehet-e "szerelni" az EP, vagy sem.
Éppen akkor, amikor az Európai Parlament perrel fenyegeti az Európai Bizottságot, hogy június 1-ig nem lépett semmit az EU-s pénzek jogállamisági feltételrendszere miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, kiszivárgott, hogy ősszel végrehajtási szakaszba léphet az egész mechanizmus és ennek jegyében 9 uniós tagállamnak fontos levelet küldhet a Bizottság. Ennek előfutáraként az is kiderült, hogy már a jövő héten elküldi a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mechanizmus alkalmazásához szükséges iránymutatások első tervezetét. Mivel egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bíróság mikor hoz ítéletet a jogállamisági rendeletről, ezért lebegtetheti az egész témát a Bizottság, mégis nagyon úgy tűnik, hogy az iránymutatások első tervezetének átküldésével igyekszik „leszerelni” a Parlamentet, hogy az ne indítson pert őszig a Bizottság ellen.
A magyar kormány érvelésével ellentétben nem kellett figyelembe venni a tartózkodó szavazatokat akkor, amikor 2018 szeptemberében az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a magyar jogállamiság helyzetéről (a súlyos kritikákat megfogalmazó Sargentini-jelentésről), azaz helyesen járt el az Európai Parlament akkor, amikor az uniós szerződésekben rögzített kétharmados többség meglétéhez nem számította be a tartózkodó szavazatokat, csak a támogató és elutasító szavazatokat – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. A döntés nem meglepő, hiszen tavaly decemberben már a bíróság főtanácsnoka is a magyar kereset elutasítása mellett érvelt. Mindez azt jelenti, hogy végleg elbukta a pert a magyar kormány, amely azt akarta elérni, hogy kimondja a Bíróság: maga a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megindításáról szóló EP- szavazás módja, a szavazatok összeszámlálása sértette az EP eljárási szabályát és az uniós alapszerződést, de a Bíróság ezt másként értékelte. Így tehát az azóta is zajló 7-es cikk szerinti eljárás jogszerű módon indult el Magyarország ellen. Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a Facebookon reagáló Varga Judit magyar igazságügyi miniszter, aki rögzítette: "Álláspontunk szerint a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is".
Komoly ügyletek zajlanak a háttérben az ukránok döntése után.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
